Az „�j akv�rium szindr�ma” lek�zd�se

Az �j akv�rium szindr�ma kifejez�s�t minden �ltal�nosan el�fordul� probl�m�ra alkalmazzuk abban az esetben, ha az �j akv�riumot t�l sok hallal gyorsan n�pes�tj�k be. Felhalmoz�dik a m�rgez� amm�nia � nitrit, mivel nincsen elegend� hasznos bakt�rium az akv�riumban, melyek lebonthatn�k a halak anyagcsereterm�keit. Az akv�riumban l�v� halak letargikuss� v�lhatnak �s �tv�gytalanok lesznek, s�t az �j halak el is pusztulhatnak, ha a szennyez� anyagok mennyis�ge tov�bb emelkedik �s nem t�rt�nik v�ltoz�s.

Hogyan el�zhetj�k meg az �j akv�rium szindr�m�t

Az akv�rium fel�ll�t�sakor haszn�ljunk kl�rtalan�t� folyad�kot vagy csapv�z tiszt�t�t, hogy a kl�rt �s a kloramint elt�vol�tsuk. A kl�ros csapv�z nemcsak a halak sz�m�ra k�ros, de g�tolja b�rmilyen bakt�riumkult�ra megteleped�s�t, k�zt�k a sz�r�be telepedni k�v�n� fajok�t. Az akv�rium teljes felt�lt�se ut�n kapcsoljuk be a sz�r�t �s hagyjuk dolgozni j� ideig. �gy gondoskodunk arr�l, hogy a hasznos bakt�riumok n�h�ny nap alatt elszaporodjanak a sz�r�ben. Legal�bb egy h�ten kereszt�l halak n�lk�l �zemeljen az akv�rium, �s adjunk foly�kony bakt�riumkult�r�t a v�zhez, az �vegen l�that� haszn�lati utas�t�snak megfelel�en. T�bb milli� bakt�riumot juttatunk a v�zbe, melyek seg�tenek majd a halak anyagcsereterm�keinek lebonyol�t�s�ban, amikor a halakat is az akv�riumba tessz�k. V�lasszunk ellen�ll� halakat, mint a platti �s a d�ni�, illetve hetente csak n�h�ny �j halat tegy�nk az akv�riumba. Nagyon cs�b�t� egyszerre sok halat telep�teni, de az im�nti m�dszerrel a bakt�riumszintek eg�szs�ges �temben emelkedhetnek �s k�pesek feldolgozni a halak anyagcsereterm�keit. Az els� hetekben csak kis mennyis�g� eledelt adjunk a halaknak. Ez megfelel� lesz a n�h�ny kism�ret� halnak, �s megel�zz�k, hogy az el nem fogyasztott t�pl�l�k szennyezze a vizet. Minden el nem fogyasztott haleles�get �s elhullott halat azonnal t�vol�tsunk e a mer�t�h�l�val, mivel hamar boml�snak indulnak, �s amm�ni�val szennyezik a vizet. Az akv�rium be�zemel�se ut�n az els� n�gy h�tben ne tiszt�tsunk ki a sz�r�t, mert azzal megzavarn�nk a fejl�d� bakt�riumtelepeket.

Gyakori k�rd�sek az �j akv�rium szindr�m�r�l

1.    Hogyan gy�z�dhetek meg arr�l, hogy akv�riumom val�ban az �j akv�rium szindr�ma t�neteit mutatja?

M�r�k�szlet seg�ts�g�vel pontosan hat�rozzuk meg akv�riumunk amm�nia- �s nitritszintj�t. A nulla feletti �rt�k m�r stresszt okoz �s zavar� a halak sz�m�ra.

2.    Hogyan szabadulhatok meg t�le?

Egy-k�t napig ne etess�k a halakt, ez�ltal kevesebb hullad�k k�pz�dik. Adjunk foly�kony bakt�riumkult�r�t a v�zhez, hogy megn�velj�k a sz�r� kapacit�s�t a hullad�k feldolgoz�s�ban. Ha pusztulnak a halak, naponta cser�lj�k le a v�z 50%-�t, am�g megfelel� szintre nem cs�kkennek a szennyez� anyagok �s folytassuk a v�z rendszeres vizsg�lat�t.

3.    Att�l f�ggetlen�l, hogy �j akv�rium szindr�ma l�pett fel, v�s�rolhatok �j halakat?

Semmik�ppen sem! Az �j j�vev�nyek m�g �rz�kenyebben reag�ln�nak a magas amm�nia- �s nitritszintre, �s �r�kon bel�l elpusztulhatnak az akv�riumba �rkez�s�k ut�n.

4.    Vannak olyan ellen�ll� halak, melyek tudnak alkalmazkodni az �j akv�rium k�r�lm�nyeihez?

Igen, a d�ni�k �s a plattik (Xiphophorus maculatus) k�zismerten j� ellen�ll� k�pess�g�ek, �s elviselik a nitritet. A v�r�s neonhal (Paracheirodon innesi) �s a szum�trai d�szm�rna (Barbus tetrazona) azonban nem ellen�ll�. A d�ni�k jelentik a legjobb v�laszt�st a hat h�tn�l �jabb akv�rium eset�ben: ellen�ll� k�pess�g�k �s j� alkalmazkod�k�pess�g�k folyt�n k�pesek elviselni az �j akv�riumok k�zel sem kiel�g�t� k�r�lm�nyeit.

Forr�s: Jeremy Gay