Hogyan �lnek a halak az akv�riumban?

Ha m�r tudjuk, hol szeretnek az egyes fajok tart�zkodni az akv�riumon bel�l, itt az ideje, hogy megvizsg�ljuk, mely halak tarthat�k egy�tt m�sokkal �s saj�t fajt�rsaikkal. Mi is magunk szeretj�k eld�nteni, kivel osztjuk meg otthonunkat, �s ezzel a halak is ugyan�gy vannak. A t�rsas�gi halak m�s halakkal kiv�l�an egy�tt tarthat�k, �s ez jogosan teszi �ket n�pszer�v�.

Mag�nos halak

Ha a hal a term�szetben egyed�l �s vagy nagy territ�riuma van, nem k�v�natos fogs�gban sem elt�rni ett�l. Eredeti �l�hely�k�n majdnem minden esetben az �lelem korl�tozotts�ga miatt mag�nosak ezek a halak. Egy ragadoz� sem t�ri el m�s ragadoz�k k�zels�g�t �s a p�rz�si id�szakon k�v�l a fajt�rs �s az ut�dok is �lelmet jelentenek. Az egyszer�bb �trend� halak, p�ld�ul azok, amelyek alg�t esznek, szeretik kijel�lni ter�let�ket, mivel ezen a ter�leten n�vekszik t�pl�l�kuk. A ter�letv�d� algaev�kh�z tartozik a Stendhal-hal (Epalzeorhynchus bicolor) �s a z�ld l�beo (E�alzeorhynchos erythrurus). Alapvet� szab�ly, ha egy hal ter�letv�d� vagy agressz�v, a legrosszabb �sszez�rni k�t vet�lyt�rsat, mert ez biztosan h�bor�hoz vezet.

A s�g�rek �sszef�rhetetlens�ge

A s�g�rek gyakran agressz�v �s ter�letv�d� halaknak vannak kiki�ltva, de ha egyszer teny�szp�rt alkottak, a k�t feln�tt egyed kiv�l�an megf�r egym�ssal. A probl�ma ott van, hogy amikor egy h�met �s egy n�st�nyt egy�tt telep�t�nk, a ter�letv�delmi vit�ban az er�sebb hal (t�bbnyire a h�m) legy�zi a m�sikat. Ha a h�m elfogadja a n�st�nyt, gyakran n�h�ny �r�n bel�l k�sz p�rosodni vele. Ezzel az a gond, hogy a h�m – sok m�s fajhoz hasonl�an – b�rmikor k�sz p�rosodni, a n�st�nynek azonban megfelel� �llapotban kell lennie �s �rett ikr�kra van sz�ks�ge ehhez. Ha a n�st�ny nem fogad�k�pes, a h�m megt�madja a ter�letre val� behatol�s�rt �s az�rt, mert az id�t vesztegette vele. A n�st�ny azonban nem tud hova menek�lni. A s�g�rek p�roztat�sa nem egzakt tudom�ny �s v�gs� esetben seg�thet�nk a gondon, p�ld�ul v�laszfalat helyez�nk a medenc�be, vagy egy m�sik akv�riumot �ll�tunk be. Legy�nk �vatosak az olyan „k�z�ss�gi” s�g�rf�l�kkel, mint a b�borhas� s�g�r (Pelvicachromis pulcher) vagy a sziv�rv�nyos t�rpes�g�r (Microgeophagus ramirezi) . Nem lesznek enged�keny hangulatban, ha azt hiszik, hogy akv�riumi lak�t�rsaik megeszik ikr�ikat vagy ivad�kukat, ez�rt az �v� �llatokat el kell v�lasztatunk, vagy egyszer�en �t kell tenn�nk egy m�sik akv�riumba.

Csoportos halak

A csoportos halak �pp ez ellent�tei a mag�nos halaknak, a biztons�g kedv��rt mindig m�sok t�rsas�g�t keresik. A legt�bb rajban �l� hal, mint a pontylazacok a t�pl�l�kl�nc alj�n helyezkedik el �s biztons�guk z�loga az, ha sokat vannak. Etet�si id�ben j�l megfigyelhet�, hogy a leggyorsabbak m�r �vatosan k�stolgatj�k az eledelt, miel�tt a raj t�bbi r�sze is nekifogna. A faj akv�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt legal�bb hat vagy t�bb halat jelent. Ekkora csapatn�l megfigyelhetj�k a rajviselked�st �s a halak is boldogabbak.

�jszakai halak

Sok kedvelt hal nem �rzi olyan j�l mag�t az akv�riumban, mint gondoljuk. A t�rpeharcs�k t�bbs�ge p�ld�ul �jszakai, a nappali �r�kban sz�vesebben b�jnak el. Tov�bb rontjuk a helyzetet, ha a jobb l�that�s�g kedv��rt vak�t� f�nnyel vil�g�tjuk meg �ket. A megfelel� megvil�g�t�s ebben az esetben a tengeri akv�riumokn�l haszn�lt k�t (holdf�ny) f�nycs�. Kiv�l�an alkalmas a gyeng�bb megvil�g�t�s ut�nz�s�ra, melyet a term�szetben hajnalban �s alkonyatkor tapasztalunk, a t�rpeharcs�k ekkor akt�vak a term�szetben. N�h�ny nap ut�n a gyeng�bb megvil�g�t�s �s a k�s�i etet�s miatt a t�rpeharcs�k felszabadultabbak lesznek, �gy megn�zhetj�k �ket an�lk�l, hogy rejtekhely�kr�l felzavarjuk �ket �s megmarad biztons�g�rzet�k is. A halaknak kedvez�nk azzal, ha gondoskodunk sz�mukra a b�v�helyr�l �s a s�t�t zugokr�l, ha pedig szerencs�nk van, saj�t akaratukb�l is el�j�nnek r�vid id�szakra. Szint�n j�, ha adunk nekik �jszakai csemeg�t s�llyed� haleledel form�j�ban, amit villanyolt�s ut�n tesz�nk a v�zbe.

forr�s: Jeremy Gay