48. MI A BAJA A HALNAK?

Mi a baja a halnak?

 

A halbetegs�gek ugyanolyan h�tk�znapiak, mint az emberek betegs�gei, sz�mos okb�l kialakulhatnak. A betegs�gek�rt felel�s okok k�z�tt a legels� az immunrendszer legyeng�l�se a stressz miatt. Stresszt els�sorban a rossz v�zmin�s�g vagy olyan szoci�lis probl�m�k okoznak, mint a csipked�s �s a t�lzs�folt tart�s. A legfontosabbakat ezek k�z�l a k�vetkez�kben ismertetj�k.

 

A betegs�gek t�pusai

A halbetegs�gek k�t f� t�pusba sorolhat�k, parazit�s �s mikrob�s (bakt�riumok �s gomb�k okozta) megbeteged�sek. Mindk�t esetben id�ben kezeln�nk kell a halat a megfelel� szerrel ahhoz, hogy t�l�lje a betegs�get.

A parazit�s megbeteged�s �ltal�ban �j hal betelep�t�s�vel jut be az akv�riumba. El�fordul, hogy az akv�rium parazit�kkal kism�rt�kben m�r fert�z�tt, de ezt a fert�z�tts�gi szintet a halak immunrendszere m�g legy�zi, a stressz hat�s�ra pedig fog�konyabb� v�lnak a betegs�gre.

Bakteri�lis fert�z�sn�l szint�n lehet stressz vagy beteg hal beker�l�se a kiv�lt� ok, de m�sodlagos probl�ma is lehet egy esetleges parazit�s fert�z�s ut�n.

 

Gyakori halbetegs�gek

 A k�vetkez� �tmutat�ban az akv�riumi halakn�l leggyakrabban el�fordul� halbetegs�geket ismertetj�k a t�netekkel �s kezel�si m�dokkal egy�tt. A darak�r �s haltet� parazit�s megbeteged�s, a t�bbi pedig mikrobi�lis eredet� probl�ma.

 

Darak�r

A darak�r k�nnyen felismerhet�, mivel gombost�fejnyi feh�r dudorok lepik el a hal test�t. A betegs�get egysejt� parazita okozza, �s �ltal�ban az �sz�n l�that� halv�ny foltokkal kezd�dik, melyek gyorsan bebor�tj�k az eg�sz testet. Ha a kopolty�hoz is eljut a fert�z�s, az v�gzetes lehet. A darak�r er�sen �sszef�gg a stresszel, a betegs�g akkor is megt�madhatja a halat, ha hirtelen hideghat�s �ri (p�ld�ul v�zcsere alkalm�val), illetve ha rossz a v�zmin�s�g. A f�t�t �ll�tsuk maximumra, meleg�ts�k az akv�rium viz�t 30 �C-ra. A darak�r k�rokoz�ja magas h�m�rs�kleten legyeng�l, nem k�pes �letciklus�t befejezni. Ezzel egy id�ben darak�r elleni szert haszn�ljunk. Ha id�ben felismerj�k �s kezelj�k, a darak�r gy�gy�that�.

 

Haltet�

A haltet�, vagy Argulus, egy k�ls� parazita r�kfaj, mely t�bbnyire a frissen import�lt aranyhalakon tal�lhat�. Speci�lis sz�v� sz�jszerv�vel, mely teste hasoldal�n tal�lhat�, r�tapad a halra �s a hal v�r�vel t�pl�lkozik, �tm�r�je az 1,2 cm-t is el�ri, miel�tt lehullik a halr�l, hogy pet�t rakjon. Kezel�s h�j�n az Argulus elszaporodik az akv�riumban �s jelent�sen legyeng�ti vagy elpuszt�tja a gazda�llatokat. K�zzel k�nnyed�n elt�vol�thatjuk, de ezen k�v�l fontos a l�rv�k �s pet�k ellen a vegyszeres v�dekez�s is.

 

Hasv�zk�r

A hasv�zk�r bakt�riumos megbeteged�s �s egyike a legk�nnyebben diagnosztiz�lhat� halbetegs�geknek, mivel a beteg hal megjelen�se dr�maian megv�ltozik. A fert�z�tt hal has�rege felt�lt�dik folyad�kkal, a pikkelyek feny�tobozszer�en felborzol�dnak, a szemek kid�llednek. A betegs�g szinte ok n�lk�l t�mad, de t�bbnyire a kiv�lt� ok az, hogy a fajokat sz�mukra nem megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt tartj�k. Ritk�n gy�gy�that�, t�bbnyire elhull�shoz vezet� betegs�g. Speci�lis hasv�zk�r elleni k�sz�tm�nyeket haszn�ljunk.

 

�sz�rothad�s

Az �sz�rothad�st olyan bakt�rium okozza, mely norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt is jelen van az akv�riumban. A halak akkor v�lnak fog�konyabb� a betegs�gre, ha rossz a v�zmin�s�g. Azokban az akv�riumokban, melyekben nincsen sz�r�, h�tk�znapi jelens�g az �sz�rothad�s. Kezel�s n�lk�l a betegs�g miatt k�rosodnak az �sz�k, f�leg a farok�sz�, �s a hal szervezet�be ker�l a fert�z�s, ami hal�lhoz vezet. A t�netek k�z�tt szerepel az �sz�k elveszt�se �s feh�r, valamint piros foltok megjelen�se a halon. Antibakteri�lis szerrel kezelj�k a betegs�get.

 

Gombafert�z�s

A gomb�k megjelen�se a halakon az akv�riumv�zben tal�lhat� gombasp�r�k r�v�n alakul ki. Feh�r, vattaszer� bevonat figyelhet� meg a halon, t�bbnyire csak a s�r�lt fel�leteken. A s�r�l�s oka lehet nem megfelel� b�n�sm�d vagy agressz�v �v�s. Er�s stresszhelyzet �s rossz v�zmin�s�g szint�n szerepelhet az okok k�z�tt. A gomb�s fert�z�s igazi vesz�lye abban �ll, hogy a hal test�be ker�lhet a gomba, ami m�r nem kezelhet�, ez�rt fontos a kezel�st id�ben elkezdeni.

 

Kid�lled� szemek

Egyik vagy mindk�t szem kid�lled�se szembet�n�, �s sz�mos oka lehet ennek a rendelleness�gnek. T�bbnyire nem �rint minden halat az akv�riumban, csup�n 1-2 egyed betegszik meg. Speci�lis gy�gyszerekre van sz�ks�g �s a beteg halat megfigyel�s alatt kell tartanunk, hogy megbizonyosodjunk arr�l, hogy nem a hasv�zk�r korai t�net�vel van dolgunk.

 

Fek�ly

A fek�ly gyakori betegs�g a hidegv�zi halakn�l, p�ld�ul az aranyhalakn�l. Okai lehetnek a h�m�rs�klet hirtelen emelked�se �s egy�b stresszt�nyez�k, p�ld�ul rossz v�zmin�s�g. A t�netek a k�vetkez�k: v�r�s, s�r�lt ter�letek a hal b�r�n, �g�sszer� foltok. Fek�lyre speci�lis gy�gyszereket haszn�ljunk, �gy a m�sodlagos fert�z�st is megel�zhetj�k. A fek�ly gy�gyul�sa m�g kezel�s mellett is lass�, �j sz�vetnek kell n�nie, ami id�t vesz ig�nybe.

 

�sz�h�lyag-gyullad�s

Ez a betegs�g az aranyhalak eset�ben igen gyakori. A f�bb t�netek az imbolyg� �sz�s, lebeg� hal, esetenk�nt ak�r hassal felfel� lebeg�s. A hal egy�b szempontb�l eg�szs�gesnek t�nik, de a betegs�g hossz� t�von stresszt okoz sz�m�ra. Az �sz�h�lyag-gyullad�s val�s betegs�g, de az aranyhalakn�l t�bbnyire az a kiv�lt� ok, hogy az �sz�h�lyag a gerinchez nyom�dik, ez a r�vid, t�mzsi testet c�lz� teny�szt�s k�vetkezt�ben kialakult rendelleness�g. A k�vetkez� t�nyez�k �gy t�nik, csak tov�bb rontj�k a helyzetet: magas h�m�rs�klet �s sz�raz eledel, mellyel leveg� jut a gyomorba �tkez�s k�zben. A legegyszer�bb gy�gym�d a hal �trendj�nek megv�ltoztat�sa s�llyed�s eledelre �s fagyasztott Daphnia etet�se, aminek hashajt� hat�sa van. A teny�szt�s k�vetkezt�ben sz�mos aranyhal igen �rz�keny az �sz�h�lyag-probl�m�kra – min�l r�videbb �s k�v�rebb a hal teste, ann�l k�v�natosabb a teny�szt�se, de ezzel eg�szs�gi �llapota is romlik.

 

 

forr�s :Jeremy Gay