52. A SZAPOROD�SI KOND�CI� EL�R�SE �S A K�ZELG� �V�S JELEI

A szaporod�si kond�ci� el�r�se �s a k�zelg� �v�s jelei

 

A j� kond�ci� el�r�se nagyon fontos az akv�riumi halteny�szt�sben, mert an�lk�l soha nem fognak szaporodni. A halak sz�m�ra a teny�szkond�ci�t k�l�nleges odafigyel�ssel biztos�thatjuk, a kiv�l� eg�szs�gben l�v� j� kond�ci�j� halak fognak csak szaporodni. A halak kond�ci�j�t k�tf�lek�pp jav�thatjuk: megfelel� etet�ssel �s megfelel� v�zmin�s�ggel. A cs�cskond�ci�ban l�v� halr�l k�sz�ts�nk f�nyk�pet, illetve bemutatjuk a helyi akvarista klubunk ki�ll�t�s�n.

 

Etet�s

Mint azt m�r l�ttuk, a sz� val�di �rtelm�ben vannak ikr�z� �s elevensz�l� halak, de mindk�t esetben, csak�gy, mint az ember terhess�g�n�l, a szaporod�s kimer�t� �s energiaig�nyes feladat. Extra energiaig�nnyel kell sz�molnunk a h�mek eset�ben az �v�s sor�n.

 

A n�st�ny hal

Az �v�sra t�rt�n� felk�sz�t�skor fontos, hogy meg�rts�k a t�panyagig�ny v�ltoz�s�t, �s olyan �lelmet adjunk a halnak, ami igaz�n megfelel�. Az ikr�z�s nagy feh�rje- �s energiavesztes�ggel j�r, ez�rt a halat gyakrabban k�n�ljuk eledellel, �s gondoskodjunk nagy feh�rjetartalm� t�pl�l�kr�l. Ha halaink t�bbnyire sz�raz eledelt kapnak, k�n�ljunk t�bb �l� �s fagyasztott eles�get, mivel ezek az apr� �llatok kiv�l�an megfelelnek a szaporod�shoz sz�ks�ges k�l�nleges t�pl�l�kig�nynek.

 

A h�m hal

A h�mek sz�m�ra szint�n sok feh�rj�t tartalmaz� �lelmet kell ny�jtanunk, mivel a n�szt�nc, a hajt�s �s esetenk�nt a vereked�s mind – mind nagy energiaig�ny�. A h�meknek a legt�bbet kell kihozni magukb�l, hogy megh�d�ts�k a n�st�nyt, ez�rt adjunk sz�n- �s m�retfokoz� eledelt. Tartsuk szem el�tt, hogy a halak a term�szetben csak akkor szaporodnak, ha j� az id� �s a leend� sz�l�k �gy tal�lj�k, hogy elegend� t�pl�l�k jut majd az ut�doknak is.

 

V�zmin�s�g

A megfelel� v�z nagyon fontos, ha ikr�ztat�st tervez�nk. A term�szetben (ak�rcsak az akv�riumban) a k�ls� k�rnyezeti t�nyez�k megv�ltoz�sa, �s a szervezet �lettani folyamatainak �talakul�sa ind�tja el az �v�st. A h�m�rs�klet v�ltoz�sa sok fajn�l nagy szerepet j�tszik a szaporod�si ciklusban. A hidegv�zi halak, mint p�ld�ul az aranyhal, akkor kezdenek ikr�zni, ha melegszik az id�. Egyes tr�pusi fajok az es�s �vszak kezdet�n, teh�t a h�v�sebb id� be�lltakor �vnak. Az aranyhal a felkel� nap els� sugarait�l ker�l p�rz�si hangulatba, egyes pontylazacok ikr�i viszont �rz�kenyek a f�nyre, ezekn�l az akv�riumot s�t�t�teni kell. �ppen ez�rt nagyon fontos, hogy t�j�koz�djunk az adott fajr�l, annak �v�si szok�sair�l, hogy j� el�re felk�sz�lhess�nk. Kulcsfontoss�g� a megfelel� pH �s v�zkem�nys�g biztos�t�sa. A l�gyv�zi halak t�bbnyire nem �vnak kem�ny v�zben, �s ez ford�tva is igaz.

 

Egy�b speci�lis ig�nyek

Az ikrarak�k eset�ben meg kell ismern�nk, milyen szaporod�si saj�toss�gaik vannak az �ltalunk kiv�lasztott fajnak. Az ikrarak� fajok, mint a s�g�rf�l�k sz�m�ra gondoskodnunk kell az ikr�k lerak�s�ra alkalmas fel�letekr�l, a habf�szek�p�t�kn�l pedig a f�szek r�gz�t�s�hez sz�ks�ges n�v�nyzetr�l.

 

Az �v�s jelei

Honnan tudhatjuk, hogy a halak k�szek az ikr�z�sra? A legszembet�n�bb jelek a sz�nezet �s viselked�s v�ltoz�sa, de ebben fajonk�nti k�l�nbs�gek vannak. Ism�t k�l�nbs�get kell tenn�nk az ikr�z� �s elevensz�l� fajok k�z�tt.

 

Ikr�val szaporod� fajok

Ikrasz�r� �s ikrarak� fajokat k�l�nb�ztet�nk meg. P�ld�ul az ikrasz�r� szum�trai d�szm�rna eset�ben (Barbus tetrazona), az �v�si hajland�s�got az mutatja, ha a h�mek sz�ne s�t�tebb lesz, az �sz�v�geik pedig v�r�sek, a n�st�nyek pedig ikr�val telnek, ett�l hasuk kig�mb�ly�dik. A raj tagjai �l�nkebben �sznak, a h�m er�sen hajtja az ikr�val telt n�st�nyt az akv�riumban, sz�n�t �s gyorsas�g�t fitogtatva. A p�rz�s maga akkor t�rt�nik, amikor a halak egy pillanatra meg�llnak �s rezgetik �sz�ikat egym�shoz simulva – n�ha m�g azt is szem�gyre vehetj�k, hogyan t�voznak az ikr�k. Az ikrarak�k k�z� tartoz� b�borhas� s�g�r (Pelvicachromis pulcher) p�rba �ll�s mutatkozik az akv�riumban, rejtett ikr�z�helyet keresnek a berendez�si t�rgyak k�z�tt. Ikr�z�sukat nem �szlelj�k, de t�rsaik el�l val� bujk�l�suk �s �l�nk sz�neik �v�sra utalnak.

 

 

Elevensz�l�k

A p�rz�s szok�sos jeleit tapasztalhatjuk: a h�m t�ncol �s megterm�keny�ti a n�st�nyt, ez naponta t�bbsz�r megt�rt�nhet. A n�st�nyek hasa lassan megn�, egyesekn�l terhess�gi folt l�that� a hason, majd hetek m�lva vil�gra hozz�k ut�daikat.

 

forr�s: Jeremy Gay