Interzoo 2010
A kétévente megrendezésre kerülő Interzoo szakkiállítás az európai kisállatpiac egyik legrangosabb kiállítási eseménye. Idén május 13-16. között került megrendezésre a nürnbergi vásárközpontban. Természetesen az Akvárium Magazin stábja is jelen volt, így a gyártók számos újdonságát ismertük meg, és fogjuk megosztani a Kedves Olvasóval.

Halszafari Kenya északkeleti vadonjában
Jambo! Isten hozott ismét Kenyában! Miután két korábbi Nothobranchius gyűjtőúton már jártam Kenya tengerparti részén, úgy döntöttem, hogy még egy további expedíció alkalmával újból visszatérek az országba. Ezúttal Finn Milvertz régi dán jó barátommal és hasonlóan lelkes, ikrázó fogasponty rajongóval szerveztük meg az utazást 2010. év elejére. Gyűjtőtunk egyik fő célkitűzése volt, hogy Kenya északkeleti részét is meglátogassuk, amely terület olyan hosszú ideig veszélyes és ezért megközelíthetetlen volt az elmúlt évtizedek során.

Tiszavirágzás
Mivel az utóbbi években az ökoturizmus megerősödött, és egyre nagyobb igény van a természet csodáinak megismerésére, így több helyen a tiszavirágzásra is ráépült egy korrekt turisztikai szolgáltatás. Családommal a Tisza-tó melletti Tiszaörvényen jártunk…

Pucallpai törpesügér
Ez az Apistogramma faj régóta ismert és tenyésztett halfaj Európában. A dél-amerikai törpesügérek közül ez a kis faj -még a hetvenes évek elején- már egyszer eljutott Magyarországra is, de mivel akkor nem nagyon foglalkoztak vele, ezért teljesen eltűnt a hazai akvarisztikai életből. Újbóli behozatala az ezredforduló elején történt. Mivel a hímek szép és egyedálló színezete erősen hangulatfüggő, ezért e kis tarkasügérek, „minigeophagusok” akváriumi tartása és sajnos a tenyésztése újra erősen háttérbe szorult az utóbbi időkben, így mintegy teret adva a mára már nagy népszerűségnek örvendő színes új Apistogramma fajoknak.

A Tropheus fajok akváriumi tartása
Amilyen helyet a diszkoszhalak foglalnak el a dél-amerikai sügérek között, annak felel meg a Tropheus nem fajainak tartása az afrikai sügér kedvelők nagy táborában. Vagyis a csúcs! De ahogy a diszkoszok tartása és szaporítása is tele van buktatókkal, úgy a Tropheus fajok és azok színváltozatainak akváriumi tartása sem nevezhető egyszerűnek. Bár erről a kényes témáról már számtalan szakirodalom, netes írás szól, mégis veszem a bátorságot, hogy írjak néhány sort…

Díszhalaink takarmányozása – 3. rész
A táplálkozást megkezdő hallárvák takarmányozása egy külön „tudomány”, a haltakarmányozáson belül. A legfontosabb tudományos felfedezés az, – ami a halivadékok takarmányozásának alapja – hogy az ivadékok más méretű, és összetételű speciális táplálékot igényelnek, mint a kifejlett halak. Az „elúszó” vagy megszülető ivadék amellett, hogy jóval kisebb, mint egy felnőtt példány, rendkívül fejletlen (pl. úszók, pigmentáció), egyes létfontosságú szervei még nem (pl. a labirintkopoltyús halak labirintszerve) illetve kezdetleges formában alakultak ki (pl. az emésztés szervrendszere)…

Az akvárium vizének szűrése
Már a régi egyiptomiak is hódoltak a haltartás szenvedélyének. A kis házi víztárolók (ezekben sokszor cserélődik a víz) gyakorta szolgáltak akváriumként is, ahol a halak fáradhatatlanul tizedelték a ház lakóit kínzó szúnyogok lárváit, és mivel köztudott, hogy a víz alatti világ a kezdetektől vonzotta az embert, valószínűleg kihasználták a lehetőséget a halak megfigyelésére is. Persze ne legyenek illúzióink, nagy valószínűséggel – bár biztosan akadt kivétel – a termetesebbre nőtt példányokat előbbutóbb felszolgálták vacsorára. Ezeket a medencéket mégsem nevezhetjük akváriumoknak, hiszen fő feladatuk nem a gyönyörködtetés volt. Egy, a mai kor akváriumával szemben támasztott esztétikai elvárásainak megfelelő haltartály, a prominens lakókon kívül kövekkel, fákkal, egészséges növényekkel, és egyéb kiegészítőkkel csábítja a személő tekintetét. De mit sem érne ez a sok látványelem, ha például a lebegő szennyeződésektől be se látnánk a medencébe…

10 éves a budapesti Tropicarium
10 évvel ezelőtt, 2000. májusában nyitotta meg kapuit Budapesten a Tropicarium és Óceanárium. Az ötlet egy 1963. és 1998. között Svédországban élő magyar üzletember, Farkasdi Károly nevéhez fűződik. Ő és családja hozta létre 1990-ben Kolmardenben az első ilyen jellegű intézményt, ők fejlesztették ki és valósították meg azt az egyedülálló tartalmat, melyet a Tropicarium képvisel. A kiállítás ötvözi magában a hazai halak, a trópusi esőerdőben élő állatok, és a tengerek, óceánok mélyében lakók életének bemutatását. Mindezen állatok köré az eredetihez teljesen hasonló környezetet varázsoltak, hogy mind az állatok, mind az őket megcsodálni vágyó látogatók jól érezzék magukat.

Az első magyar akvarisztikai díj
Június elején megszületett a megállapodás Dezse Tibor és Pasaréti Gyula, AME elnök között, melynek értelmében megalapításra került A magyar akvarisztikáért díj, amelyet ezúton is a legnagyobb örömmel üdvözlünk! „Öszintén remélem, hogy megszületése egy új korszakot indít el a magyar akvarisztikában, és végre elindulunk azon az úton, melynek következtében létre jönnek olyan újítások, melyeket átvesz tőlünk a világ. Kinőnek, az egyébként igen tehetséges hazai akvarista barátaink közül a magyar „Amanok” és más hírességek.” - mondta Dezse Tibor blogbejegyzésében…

Megnyitotta kapuit a Zöld Piramis
Körülbelül két éve hallottuk először, hogy a nyíregyházi állatparkban egy mamut beruházás keretében, két milliárd forintos keretből, új állatház épül egy nagyobb akvarisztikai bemutatóval. Pár hónappal ezelőtt, születésnapom alkalmából párom azzal lepett meg, hogy ajándékként két napot töltöttünk el az állatkertben, ahol május elején adták át a kész épületet.

A komposztgiliszta
Gondolom, a legtöbb kedves akvarista tisztában van azzal a ténnyel, hogy díszhalaink döntő többsége számára élettani szempontból fontos az élő eleség, hiszen kedvenceink természetes élőhelyeiken is főként ezekkel az apró vízi szervezetekkel, gerinctelen élőlényekkel, férgekkel, rovarlárvákkal, valamint planktonnal táplálkoznak. A legtöbb hazai díszállat- kereskedés kínálatában főként a fagyasztott és műeleségek dominálnak, a lokálisan egy- egy boltban időnként beszerezhető csővájó féreg (Tubifex tubifex) mellett. Mit tehet ebben a helyzetben az a lelkes halbarát…

Növényes akváriumok megvilágítása
A fény mindennek az alapja. Ez a kijelentés az egész bolygónk működésére igaz. Ha nem lenne fény, nem élhetne semmi. A növények tartásánál a kijelentés különösen igaz, hisz a számukra létfontosságú fotoszintézis nélkülözhetetlen eleme a fény. Az akvarisztikában már régóta alkalmaznak világítást a medencék fölött, de a megvilágítás mértéke sokkal kisebb volt, mint ami egy növényes akvárium működtetéséhez szükséges. Ennek oka egyszerű. A halak számára kevesebb fényre van szükség és alacsony megvilágítás mellett jóval kisebb az algásodás kockázata. Azonban ha szép növényekkel dúsan betelepített akváriumra vágyunk, akkor a fény erejét növelni kell…

Üveghalak
Az élővilág ezernyi elképesztő jelensége közül is kirívó csodálatot keltenek azon halfajok, melyek üvegszerűen átlátszó testéből röntgenképszerűen tűnik szemünk elé a csontvázuk, a pigmentált hashártyájukkal körülvett zsigeri szerveik, a koponyájuk, a táplálékra nyíló állkapcsuk és élénken lüktető, piciny szívük. Talán ezért is találóbb a nevük magyarul üveg – és németül Glas – előjelzője helyett az angol X-Ray Fish elnevezés, mely „röntgenkép – halat” jelent, s így találóan az ilyen halak röntgenkép-hatásra emlékeztető megjelenésére utal.

Négy év a murénákkal
A murénák iránti érdeklődésem gyerekkoromban kezdődött, amikor egy kalandfilmet nézve egy víz alatti jelenetben néhány pillanatra feltűnt egy példány. Természetesen a későbbiekben is mindig érdeklődéssel töltött el, amikor egy-egy dokumentumfilmben láthattam őket, mivel ahogyan elméletben egyre jobban megismertem őket, egyre inkább lenyűgözött a testfelépítésük, a viselkedésük, és az, ahogyan az evolúció során szinte tökéletessé csiszolták azt az életmódot, amit a természet szánt nekik. Később, már felnőtt koromban, mintegy három év haltartási tapasztalattal a hátam mögött úgy döntöttem, hogy berendezek számukra egy medencét…

Tévhitek az akvárium körül
A téma - mondhatjuk, hogy sajnos mindig aktuális. Lévén nagyon kevés a magyar akvarisztikai szakirodalom és azt is kevesen olvassák. Aki valóban felelősségteljesen kezd neki a díszhaltartásnak, az beleássa magát a témába. Erre az egyik legjobb lehetőség az internet. De valljuk meg, ez bizonyos fajta veszélyt is jelent. Itt nem a vírusokra és a hekkerekre kell most gondolni, hanem azokra a honlapokra és magukat szakértőnek képzelő emberekre, amelyek és akik minden szakmai tudást nélkülözve próbálnak akvarisztikáról írni, vagy mások oldalait másolják le. Sajnos, aki tanulni akar, annak nehéz mérlegelnie, hogy amit olvas az valóban helytálló-e. Elsőre mindenképpen a megszerezhető szakkönyvek elolvasása és tapasztalatok gyűjtése a megfelelő, így később könnyebb az interneten található használhatatlan oldalak kiszűrése…

 

FORRÁS: akvariummagazin.hu

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.