Halak a Pálmaházban

Hack Gyula utolsó cikkével kezdődik az újság, amelyben az általa létrehozott és kezelt akváriumokat mutatja be, a Fővárosi Állat- és Növénykert Pálmaházában. Megtudhatjuk milyen technikai megoldásokat alkalmazott és milyen halakat helyezett el a medencékben.

 

 

Dél-amerikai pontylazacok tenyésztéséről

A pontylazacokkal kapcsolatban a Magyarországon megjelenő szakirodalom legtöbbször bizonytalanságban tartja az akvaristát. Jellemző, hogy lazacaink tartását és tenyésztését egyik helyen egyszerűnek, máshol viszont bonyolultnak és nehéznek írják le. Vajon mit gondoljon az akvarista, amikor azt olvassa a tenyésztésre kiszemelt halfajról, hogy „szaporítása bonyolult, kezdőknek nem ajánlott”?

 

A Sügérföld Kanadában

Nyáron egy rövidke szabadságot kértem halaimtól, 2 hétre Kanadába utaztunk kis családommal, gyerekkori barátom meghívására. Két hét nem nagy idő, de azért megpróbáltunk összesűríteni mindent, ami érdekelt. Természetesen a sügérek, a halak sem maradhattak ki ebből az összeállításból. Kedves internetről megismert barátommal már előzetesen megbeszéltük, hogy segít bepillantani Torontó és környéke sügéres életébe.

 

Díszhalaink takarmányozása 4. rész

Ebben a részben az élő eleségeket vesszük sorra, az algáktól a tubifex-ig, majd a száraz és egyéb eleségeket ismerhetjük meg.

Az akvárium vizének szűrése 2. rész

Most azokról a készülékekről szeretnék pár szót ejteni, amelyekbe különböző filtráló anyagokat helyezhetünk el. Mint az az alábbiakban kiderül majd, a jó szűrő –mint gép – kiválasztása gyakorta nagyobb fejtörést okoz, mint a bele szánt anyagoké.

 

A lávakő, avagy olcsó megoldás

Az akvárium vize számos iont, szerves molekulát stb. tartalmaz, melyek folyamatosan átalakulnak más vegyületekké. Ezek egy része vegyi, más része biokémiai úton megy végbe.

Ez utóbbi alatt az akváriumban található élőlények biokémiai folyamataira gondolok. Értem ezalatt a baktériumok, egysejtűek, halak, algák, növények stb. anyagcseréjét. Számunkra a nitrogén körforgalom a legjelentősebb, mivel kedvenceinket, a halakat leginkább ez érinti egy átlagos akvárium esetében.

 

Előtéri növények

A növényes akváriumok meghatározó elemei az előtéri növények. A japán típusú akváriumok 90%-kában jelen vannak. Európában és hazánkban még viszonylag ismeretlenek. Az ok egyszerű: borzasztóan fényigényesek. Nem csoda, hisz ők a 40-50 cm mélységben jóval kevesebb fényhez jutnak, mint magasabb termetű társaik. Ezért egy általános megvilágítással rendelkező halas akvárium, számukra nem megfelelő.

 

Brakkvízi akvárium – 1. rész

Az alábbi cikkben a brakkvízi akvarizálás csodálatos világát szeretném bemutatni. A brakkvíz földünk egyik legérdekesebb ökoszisztémája. Azt a vizet nevezzük így, melynek sótartalma magasabb, mint az édesvízé, de nem éri el a tengervizét. A brakkvíz akvarisztikai szempontból legalább olyan változatos, mint az édesvíz. Ebből adódóan a brakkvízi biotópok jelentős eltérést mutatnak. Külön érdekessége a brakkvízi akvarizálásnak, hogy a víz minőségi paraméterei az egyes biotópokon belül is időbeli eltérést mutatnak.

 

Bevezetés Észak-Amerika halaihoz

Az Észak-Amerikában honos halfajok közül egészen az ezredfordulóig az akvaristák többsége a szubtrópusi tőzegsügéreken (Enneacanthus ssp.), törpe naphalakon (Elassoma ssp.), és nagy ritkán a naphalakon (Lepomis ssp.) kívül jóformán nem találkozott más észak amerikai édesvízi halfajokkal. Ez nemcsak nálunk Magyarországon volt így, hanem ez volt jellemző egész Európára is, ezt tükrözte vissza a különböző nagykereskedések hallistája. Az utóbbi pár évben megváltozott, kitágult a világ és az akvaristák egyre inkább kezdik felfedezni Amerika hidegvízű halait.

 

 

FORRÁS: akvariummagazin.hu

Vissza a bloghoz

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.